A várandós anya fizikai valójában érzi, látja magzatát az egyre növekvő pocak, a magzatmozgások és a rendszeres ultrahangok révén. De az, ahogyan a kismama elképzeli a méhében fejlődő magzatot, kevésbé kap figyelmet. Pedig kutatások igazolják, hogy a magzat többszörösét érzékeli és tudja az általa megmutatottnál: a méhen belül az anya hormonális változásai, hangja és izomfeszülése közvetíti a baba felé anyjának érzelmi-lelki állapotát.
Először indítunk olyan csoportot, ahol a kismamák kétféle módon közvetíthetik érzéseiket, gondolataikat a még méhükben növekvő babájuk felé: ének- és beszédhangjukkal. A kialakuló párbeszéd, lelki monitorozás az anya és magzata között mind a két fél számára gyümölcsöző, különleges élmény és tapasztalás.
A rendszeres részvétel segíti az anyát abban, hogy megértse magzatát a szavak előtti szinten. Az átélt pozitív élmények kimunkálhatják a szülői identitást, megerősíthetik az anyai kompetenciaérzést. A baba pedig lehetőséget kap arra, az anya visszajelzéseinek hatására fogalmat alkosson önmagáról, és megtapasztalja, hogy egy biztonságos, megértő világba érkezik.